Megszűnik a magántanulói jogviszony

Megszűnik a magántanulói jogviszony

Megszűnik a magántanulóság – jön a totális kontroll?

Ez év június 11-én 21:50 perckor adta be Dr. Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, Kövér Lászlónak az Országgyűlés elnökének A közneveléssel összefüggő egyes törvények módosításáról kezdetű törvényjavaslatot

Ennek lényege, hogy a kormánynak szándékában áll nagyobb rálátással és kontrollal rendelkezni az eddig magántanulóként az oktatásban résztvevő gyerekek hétköznapjaira, boldogulására nézve, és a korábbiakban megszokott magántanulóságot megszünteti, az elnevezése egyéni munkarendre változik, és ezzel egyidejűleg számos “technikai” változás is életbe lép a 2020 szeptemberi tanévkezdésig.

Egyes értelmezések szerint totális uralom alá akarják hajtani a rendszer szempontjából renitenskedő magántanulókat, a félelmek szerint tekintet nélkül arra, hogy kinek-kinek mi az egyéni motivációja arra, hogy a magántanulási formát választotta.

Most ez szerepel a köznevelési törvényben:

  1. §

(5)A tankötelezettség iskolába járással, vagy ha az a tanuló fejlődése, tanulmányainak eredményes folytatása és befejezése szempontjából nem hátrányos, a szülő kérelmére magántanulóként teljesíthető.

(6) Az iskola igazgatója a gyámhatóság és a gyermekjóléti szolgálat véleményének kikérése után dönt arról, hogy a tanuló a tankötelezettségének magántanulóként tehet eleget. Gyermekvédelmi gondoskodásban részesülő tanuló esetén az iskola igazgatójának a döntéséhez be kell szereznie a gyermekvédelmi gyám véleményét.

  1. §

(2) A magántanulót – az iskolában vagy azon kívül folyó gyakorlati képzés kivételével – az iskola valamennyi kötelező tanórai foglalkozása alól fel kell menteni. Az iskolai rendszerű szakképzésben a magántanulókra vonatkozó részletes szabályokat a szakképzésre vonatkozó jogszabályok határozzák meg.

(3) Az, akit felmentettek a kötelező tanórai foglalkozásokon való részvétel alól, az igazgató által meghatározott időben, és a nevelőtestület által meghatározott módon ad számot tudásáról.

Az elmúlt néhány évben már történtek szigorítások, például korábban nem szerepelt a törvényben, hogy az iskola igazgatója csak az után dönt a magántanulói jogviszonyról, ha már kikérte a gyermekjóléti szolgálat és a gyámhatóság véleményét.

A nagy változás az lesz a törvényjavaslat szerint, hogy nem az igazgató, hanem egy engedélyező szerv dönt majd az úgynevezett egyéni munkarend kérelmének elbírálásáról, ráadásul csak a tanévet megelőző június 15-éig lehet ezt a kérelmet, és csak rendkívüli esetekben lehet majd tanév közben:

Erre változik a tervek szerint a fent idézett 45. § (5)

„(5) A tankötelezettség iskolába járással teljesíthető. Ha a tanuló egyéni adottsága, sajátos helyzete 7 indokolja, és a tanuló fejlődése, tanulmányainak eredményes folytatása és befejezése szempontjából előnyös, a tankötelezettség teljesítése céljából határozott időre egyéni munkarend kérelmezhető. A szülő, nagykorú tanuló esetén a tanuló a kérelmet a tanévet megelőző június 15-éig nyújthatja be a felmentést engedélyező szervhez. Ezen időpontot követően csak abban az esetben nyújtható be – tanévenként egy alkalommal – kérelem, ha a tankötelezettség iskolába járással történő teljesítését megakadályozó körülmény merül fel. Törvényben meghatározott esetben az egyéni munkarendet biztosítani kell.”

A 45. § (6) pedig így változik a terv szerint (ebben volt az, hogy az igazgató dönt)

„(6) A felmentést engedélyező szerv dönt arról, hogy a tanuló a tankötelezettségének egyéni munkarend keretében tehet eleget. Az eljárás során a felmentést engedélyező szerv megkeresheti a gyámhatóságot, a gyermekjóléti szolgálatot, az iskolaigazgatót, gyermekvédelmi gondoskodásban részesülő tanuló esetén a gyermekvédelmi gyámot. Az eljárásban a függő hatályú döntésben nem kell rendelkezni a kérelmezett jog gyakorlásáról.”

Továbbá kiegészül a 45. § még ezekkel:

„(6a) Ha az egyéni munkarendben tanuló neki felróható okból két alkalommal nem jelenik meg az osztályozó vizsgán, vagy két alkalommal nem teljesíti a tanulmányi követelményeket, az iskola igazgatója értesíti a felmentést engedélyező szervet, és a tanuló a következő félévtől csak iskolába járással teljesítheti a tankötelezettségét. (6b) A közigazgatási pert a döntés közlésétől számított tizenöt napon belül lehet megindítani. A felmentést engedélyező szerv döntését a bíróság nem változtathatja meg. (6c) A bíróság legkésőbb a keresetlevélnek a bírósághoz való érkezését követő nyolc napon belül intézkedik a tárgyalási határnapnak a keresetlevél bírósághoz érkezésétől számított harminc napon belüli időpontra történő kitűzéséről, kivéve, ha egyik fél sem kérte tárgyalás tartását, és azt a bíróság sem tartja szükségesnek. (6d) A perben egyesbíró jár el első fokon. Ha az ügy különös bonyolultsága indokolja, az egyesbíró a perben a tárgyalás megkezdése előtt elrendelheti, hogy az ügyben három hivatásos bíróból álló tanács járjon el. A tanács elé utalt ügyben utóbb egyesbíró nem járhat el. (6e) A bíróság a keresetlevelet, a keresetlevél bírósághoz történő érkezésétől számított negyvenöt napon belül bírálja el, a határozatát ugyanezen határidőn belül írásba foglalja és a felek részére kézbesíti. (6f) A perben nem lehet alkalmazni a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 148. §-a szerinti ítélkezési szünetre vonatkozó rendelkezéseket.”

Itt konkrétan arról van szó, hogy ha a gyerek nem jelenik meg osztályozó vizsgán és ez miatt visszateszik nappali tanrendbe, akkor pereskedéssel lehet csak a szülői/gyermeki jogokat érvényesíteni, mert olyan platform lesz a felügyeleti szerv, ahova nem lehet csak úgy fellebbezni. Ez aránytalan terhet fog róni a családokra, míg az államnak ez természetesen a hétköznapok része csak.

Ezek voltak a 45. § magántanulósághoz köthető változásai. Az 55. §-ban csak a szó változik, tehát a tudásról való beszámolás megszervezése még mindig az igazgató és a nevelőtestület feladata lesz. Ennyi autonómiája marad konkrétan az intézménynek. Összességében azok, akik totális kontrollt vizionálnak, nem állnak messze a valóságtól.

Az emlegetett ellenőrzési és engedélyező szerv valószínűleg a Kormány Hivatal lesz.

A tervezet hatására természetesen a magántanulói körökben és a kifejezetten a magántanulói csoportok szervezésére létrejött közösségekben futótűzként terjedt tova a pánik, a fentieket elnézve és értelmezve: joggal.

Meglátásom szerint nincs még vége a kétségbeesésnek. A Köznevelési Törvényhez ugyanis nagyon sok EMMI rendelet kapcsolódik, amik a végrehajtást szabályozzák lépésről-lépésre, és amelyekből a Kormány Hivatalok is dolgoznak. A legtöbbet használt és a Kormány Hivatal által legtöbbet hivatkozott 20/2012-es (a neve ne tévesszen meg senkit, folyamatosan változó EMMI rendeletről van szó) EMMI rendeletben is 11 alkalommal van említve a magántanulóság, és a fekete leves majd még akkor fog jönni, amikor ez a rendelet, illetve a kiadott újabbak is elkezdik részleteiben tárgyalni  a témát.

Számításaim szerint a Köznevelési Törvény és a hozzá kapcsolódó 20/2012-es EMMI rendelet 2011. óta több, mint 1200 alkalommal változott, de ezeknek szám szerűen már nem lehet utánanézni, mert ezt a változáskövetési lehetőséget megszüntették (régen sorszámokkal jelezték a változásokat a jogszabályok online verzióiban, most már csak csillaggal).

Ez most egy nagy változás, sok felháborodást generál, de ez a mostani eset csak a jéghegy csúcsa. Totális kontroll? Igen. Ez a cél. Volt ezzel kapcsolatban még kétsége bárkinek is?

VR

Költői kérdés utóiratként: Létezik még olyan ország a világon, ahol az újszülött gyerekek előbb kapják meg az adószámukat, mint a társadalombiztosítási számukat? És létezik olyan, ahol ezzel párhuzamosan a tanulási módok egy formáját a “munkarend” szóval jellemzik?

Képünk illusztráció